Kirándulás Bilbaoban
Bilbao városa Vizcaya (Bizkaia) tartomány közigazgatási központja. Az Ibériai-félsziget északi részén, a francia és a spanyol határ között fekszik, az Atlanti-óceán partján. A városon a Nervión folyó folyik keresztül, fontos öble a Vizcayai, más néven Bilbao-öböl. Hivatalos nyelve a baszk.
A várost 1300. június 15-én Don Diego Lopez de Haro, Viscaya grófja alapította. A „Casco Viejo” kerületet a középkorban erősítették meg, amikor Bilbao volt az Ibériai-félsziget északi partjának legjelentősebb kikötője. A Casco Viejo kerület ma is az óváros részét képezi. Baszkföldet a baszk felszabadító hadsereg, az ETA tette világszerte híressé. Az ETA (rövidítés, baszk: Euskadi ta Askatasuna [ewʃˈkadi ta aʃˈkataʃuna], „Baszkföld és Szabadság”) baszk nacionalista függetlenségi mozgalom Spanyolországban. 1958-ban az ETA Franco fasiszta diktatúrája alatt alakult, válaszul a baszk kultúra elnyomására.
Az ETA követői máig úgy hiszik, hogy Baszkföld függetlenségének egyetlen útja, a fegyveres út. Bilbao az ETA baszk szeparatista szervezet egyik központja. Célja a Baszkföld Spanyolországtól való teljes függetlenségéért folytatott harc volt. Később többször különböző ágakra bomlott fel, míg végül szeparatista terrorszervezet lett belőle. Gyilkosságokkal, emberrablásokkal, bombamerényletekkel, autókba rejtett pokolgépekkel próbálják felhívni magukra a figyelmet. A merényletek főleg a hivatalos személy
ek (spanyol rendőrök, katonák, magas beosztású állami tisztviselők, stb.) ellen irányulnak. Az elmúlt 40 év során robbantásokat és merényleteket hajtott végre az ETA, törekedve a baszkok autonómiára, a Spanyolországtól történő teljes elszakadásra.
Bilbao mellett Sondika nevű kisvárosban volt a felrakónk. Kihasználva a 24 órás pihenőt ismét kirándulni indultunk. Hátizsákba került az elemózsia, üdítőital. Fényképezőgép feltöltve, indulhatunk. Kb. 500 métert kellett gyalogolni a vasútállomásig. Jegy automatából kellett megvenni a jegyünket,
ami csak készpénzt fogadott el. A kombinált jegy 1,70 Euróba került fejenként. Az angol menü nagy könnyebbség volt a baszkhoz képest .
A Guggenheim múzeumot neveztük meg célpontként, mert ez a legismertebb látványosság a városban. A vonatról 2 megálló után – ami a végállomása is volt - át kellett szállni az 1-es metróra. A jegyet az állomásokról kifelé menet is be kell dugni az automatákba, különben nem tudjuk elhagyni az állomás területét. Pontos
an nem tudtuk, melyik megállóban kell leszállnunk, és a Metro kocsiban lévő térkép sem sokat segített, ezért megkérdeztük az egyik fiatal utast, aki szerencsére, kicsit ugyan, de beszélt angolul.
A vonat és a Metro kocsik és az állomások is nagyon tiszták, rendezettek, a hétfő reggeli időpont ellenére sem volt zsúfoltság.
Az utas tájékoztató rendszer is jól működik, főleg annak, aki tudja, hol jár, és beszél Spanyolul vagy baszkul. A többieknek a kreativitására és találékonyságára van bízva. A metróból feljőve egy szép térre értünk, ott szerencsére volt turista információs tábla. A Guggenheim múzeum felé indultunk, ami kb. 10 perc sétával elérhető volt. Az épület lenyűgöző, olyan csúnya, hogy már szinte szép.
A Bilbaóban található modern és kortárs művészetek múzeumát, azaz a Guggenheim Múzeumot Frank Gehry kanadai-amerikai építész tervezte, és a Ferrovial építette. A Guggenheim egyike a Solomon R. Guggenheim Alapítvány számos múzeuma közül. A múzeum jellegzetességei állandóak és a látható kiállítások spanyol és nemzetközi művészek munkái.
Az épületen lévő hajlított élek véletlenszerűen lettek megtervezve és megjelenítve. Az építész erre hivatkozva mondta, hogy: „az élek véletlenszerűsége a fények mozgását követi”. Amikor megnyílt a nyilvánosság előtt 1997-ben, azonnal a világ leglátványosabb dekonstruktivista épületei között emlegették, bár Gehry nem köti magát ehhez a stílusirányzathoz. Philip Johnson építész a jelen legkiválóbb épületének nevezi. A múzeum tervezése és kivitelezése Gehry stílusának és metódusának mintapéldája. Mint Gehry sok más munkája, ez az építmény is gyökeresen faragott, szerves körvonalakból áll. Kikötői városba szánták, ez ihlette a hajó formát.
A múzeum közelében van a városnéző busz egyik megállója. Személyenként 14 Euroért egy óra alatt a város összes nevezetességéhez el lehet vele jutni. A jegy 24 óráig érvényes tíznél több megálóhelye van a városban.
Mivel nem túl nagy 
a város, mi a gyalogos opciót választottuk. A múzeumtól a rakparton indultunk a Katedrális felé. Megnéztük a hidakat, kézműves vásárba voltunk, eljutottunk az állomás épületéhez.
Ami Bilbaó további nevezetességeit illeti, érdemes meglátogatnunk a „San Antón” templomot, melyet az óváros erődítményének helyére emelték. Az 1422-ben épült templom számos felújításon esett át, a 16. században ajánlották San Antonio tiszteletére. 1777-ben tornyát cserélték ki. És persze az óváros legrégebbi épülete, a bilbaói katedrális sem maradhat ki a sorból. A templomot a 15. században építették és a város védőszentjének, Begónának ajánlották. Neogótikus tornyát a 19. században kapta. A barokk művészet egyik kiemelkedő alkotása az 1756-ból származó bilbaói Szent Miklós templom is.
Az 1892-ben épült Városháza, Joaquin Rucoba építész alkotása, a neobarokk stílusjegyeit tükrözi, legvonzóbb látványossága arab szalonja.
A Bilbaói Aréna 1985-ben került felújításra, eredetileg 1923-ban épült, azóta számos együttes adott koncertet itt.A város legismertebb sportegyesülete az Athletic Bilbao, Spanyolország egyik legpatinásabb labdarúgóklubja.1898-as alapítása óta 8 spanyol bajnoki címet szerzett és az FC Barcelonával, illetve a Real Madriddal együtt azt a klasszikus spanyolországi hármast alkotja, mely még sohasem kényszerült elhagyni a spanyol első osztályt.
A Zubizurin (ez a szó baszk nyelven fehér hidat jelent) átkelhetünk a folyó felett.
A hidról megláttuk a helyoldalban közlekedő siklót - Funicular -. Szerencsére nincsenek a városban nagy távolságok, fél óra gyaloglással elértük az állomást. Hihetetlen de, személyenként 95 centért lehet vele feljutni a hegy tetejére, ahonnét napos időben gyönyörű kilátás nyílik a városra.
Bilbao egykor Spanyolország legcsúnyább városai közé tartozott, köszönhetően annak, hogy ipari város volt, de most a Guggeinheim Múzeum megépülésével és a város arculatának átalakításával, mindez megváltozott. Igaz, a város ipari tevékenységének köszönhette sikerét is. Bilbao mindig is gazdag város volt, köszönhetően annak a számos gyárnak és pénzügyi intézetnek, mely idehelyezte székhelyét. A légszennyező gyárak bezártak ugyan, a pénzügyi hatalom jelenléte erős maradt. A BBVA a legnagyobb bank Baszkföldön és Spanyolországon belül is az egyik legjelentősebbként tartják számon.
A város tiszta, rendezett, az épületek felújítva, mesterien kombinálják a régit az újjal. viszonylag sok a zöld terület. A város nyugodt, identitásukat büszkén hirdetik, sok baszk zászlót láttunk mindenfelé.
Kevés a nyilvános WC, nincsen pizza és gyros árus. Az éttermekben nincs kitéve az ételek fényképe, sem angolul az étel neve ezért zsákbamacska milyen tengeri herkentyűt tesznek elénk. Az egyik téren találtunk egy olyan éttermet, ami hamburgert is árult, ott sikerült angolul kommunikálni. A hamburger óriási volt, a kávé méreg erős, és lehetett bankkártyával fizetni. A pincérek kedvesek, mosolygósak voltak.
Bilbao a leggazdagabb Spanyol városok egyike – egy- két koldust láttunk ugyan, de hajléktalant nem - az árak mégis nagyon konszolidáltak. A tömegközlekedés, az ajándéktárgyak (képeslap 40-60 cent, hűtő mágnes 2 Euro, bőr kulcstartó 3 Euro)
Érdekes látvány a főtéren feldíszített fenyőfa mellette a pálmával. Az óceáni éghajlatnak köszönhetően az Ibériai-félsziget városkájában még decemberben is enyhe az idő, December 7-én is 20 C körüli hőmérséklet volt ragyogó napsütéssel, az átlaghőmérséklet télen 9 °C . Kellemes sétákat tehetünk a tengerparton és a városban egyaránt. Sokan bandukolnak a Nervion folyó két partján, és 15-20 perc alatt kényelmesen el lehet jutni mindenhova.
Több képet a városról a KÉPGALÉRIA menüben találtok!
Kapcsolódó írások:
Szabó Nelli / Kis András 2015.12.08.