Éjszakai munkavégzés szabályozása
A közelmúltban több kérdést is kaptunk az éjszakai munkavégzés szabályozásával kapcsolatban. Ez a témakör is hasonlít a heti pihenőidők ( 45 órás, vagy annál hosszabb ) gépkocsiban való eltöltésének tilalmához. Eddig is létezett a szabály, csak nem foglalkoztak a betartatásával, nem büntettek érte, ha megszegte a gépkocsivezető. Ezt a szabályozást nem a 561/2006/EK rendelet tárgyalja, ezért kevésbé ismert. 
A gépkocsivezetők munkaügyi szabályai részben eltérnek a többi munkavállalóra vonatkozó Munka Törvénykönyvétől ( MT ). Ezt az 1988. évi I. törvény mondja ki, amely a közúti közlekedésről szól.
Az 1988. évi I. törvény - a közúti közlekedésről 18/G.§ foglalkozik az éjszakai munkavégzéssel:
(1) Amennyiben a munkavégzés - a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint - részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra esik (a továbbiakban: éjszakai időszak), a napi munkaidő - ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik - a tíz órát nem haladja meg.
(2) Éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg.
Ez a szabályozás összhangban van az Európai Parlament és Tanács 2002/15/EK irányelvének 7. cikkével:
Éjszakai munkavégzés
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:
- amennyiben éjszakai munkavégzésre kerül sor, a napi munkaidő a 10 órát egyetlen 24 órás időszakban se haladja meg,
- az éjszakai munkavégzés után a nemzeti jogszabályok vagy kollektív szerződések, a szociális partnerek közti megállapodások, illetve a nemzeti gyakorlat szerinti ellentételezés jár, azzal a feltétellel, hogy ez az ellentételezés a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.
A szabályok szerint ha a gépkocsivezető 0:00 és 04:00 között munkát végez, akkor az általános szabályok szerint a naptári napra számított munkaideje összesen a 10 órát nem haladhatja meg.
18/B. §
a)munkaidő: az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel különösen
aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssél töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát,
ab) a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;
Abban az esetben, ha a ránk vonatkozó kollektív szerződésben, vagy ennek hiányában a munkaszerződésünkben szerepel az alábbi tartalmú mondat, nem vonatkozik ránk ez a szabály!
Munkáltató és munkavállaló megállapodnak abban, hogy ha a munkavégzés részben vagy egészében is a 0:00 és 04:00 óra közötti időszakra esik (éjszakai munkavégzés), abban az esetben is lehet a napi munkavégzés ideje 12 óra.
Mivel a munkaszerződésünket magunknál kell tartanunk, azt egy ellenőrzés során fel tudjuk mutatni, ezzel igazoljuk, hogy ránk nem vonatkozik a 10 órás korlát. Az ausztriai minimálbér törvény miatt német nyelvű munkaszerződésnek is kell nálunk lennie, így már németül is bizonyíthatjuk, hogy szabályosan dolgozunk 10 óránál többet.
A fent említett mondat nélkül nincs létjogosultsága pl. a „négykezes” járatoknak, mert a 21 óra munkaidő egy része óhatatlanul érinti az éjszakai időszakot.
Szabó Nelli/ Kis András /2017.05.21.