Amit az EKÁER számról tudni kell!
Nekünk nemzetközi gépkocsivezetőknek is tudnunk kell az EKÁER létezéséről és annak legfontosabb szabályairól, de az ezzel kapcsolatos terhek leginkább a fuvarszervezőkre hárulnak. Felrakás után az áruval kapcsolatos adatokat meg kell adni az erre hivatott személynek (diszpécser, irányító, fuvarszervező), aki az EKÁER rendszerben megteszi a fuvarfeladattal kapcsolatos bejelentést. Amint megkapja a EKÁER számot, azt továbbítja a gépkocsivezető részére, akinek ezt rá kell írnia a CMR-re, illetve a fuvarlevélre. Nemzetközi fuvarfeladat során Magyarország területére nem szabad belépni az EKÁER szám nélkül. Magyarország területén bárhol ellenőrizheti ennek meglétét a NAV. A bejelentés nélkül fuvarozott termék igazolatlan eredetűnek minősül, amely után a termék értékének 40%-áig terjedő mértékű mulasztási bírság szabható ki. A NAV-nak lehetősége van a bírság mértékéig az áru lefoglalására, valamint hatósági zár alkalmazására.
Bővebben az EKÁER-ről
2015. január 1-től létrejött az áfa csalások visszaszorítására kialakított közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER). Az EKAER-nek köszönhetően ellenőrizhetővé válik az EU bármely tagállamából Magyarországra, vagy fordítva, Magyarországról egy EU-s országba irányuló, az adott termék közúton való fuvarozásával, valamint az országon belül történő közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítése.
A cél a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása és nem utolsó sorban az adóelkerülők kiszűrése a NAV által.
Az EKÁER-rel nyomon követhetővé válik az áruk tényleges útja, hiszen a szállítással kapcsolatos adatokat (áru megnevezése, mennyisége, címzett, feladó adatai, szállító jármű rendszáma stb.) egy központi elektronikus rendszerben még a fuvarozás előtt kell rögzíteni.
Közúti fuvarozással járó tevékenységet csak olyan adózó folytathat, aki rendelkezik Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) számmal. A szabályozás akkor érvényes, ha: Útdíj köteles gépjárművel végzik a közúti fuvarozást
- a) az Európai Unió valamely tagállamából Magyarországra hoznak be terméket,
- b) Magyarország az Európai Unió valamelyik országába visznek ki terméket,
- c) belföldi forgalomban, első adóköteles termékértékesítés esetén nem végfelhasználó számára.
Ha az előbb felsorolt esetek bármelyike fennáll, az adózók kötelesek az állami adó- és vámhatósághoz bejelentést tenni, az adózás rendjéről szóló törvény 11. számú mellékletében meghatározott adattartalommal.
Aki bejelenti a közúti fuvarozással járó tevékenység folytatását, azt a személyt az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi, és a bejelentése alapján ad neki egy EKAER számot. A bejelentést az EKAER elektronikus felületén kell megtenni. Itt az állami adó- és vámhatóság minden bejelentéshez ad egy EKÁER számot, mely 15 napig lesz érvényes. Aki megtette a bejelentést, annak az EKAER számot ki kell adnia a fuvarozást végző, vagy a fuvarozást szervező személynek, mert ennek a személynek is szüksége lesz az azonosító számra egy hatósági ellenőrzés során.
A NAV tájékoztatása szerint ezen adatok egy része (termék tömege, értéke, a szállító gépjármű rendszáma) a szállítmány megérkezéséig módosítható, és az átvételi (kirakodási) helyre érkezés időpontját követő munkanapon is elegendő rögzíteni. A gépjármű rendszámának megadása nem feltétele az EKÁER szám megállapításának, azonban a fuvarozás megkezdéséig ezt az adatot is rögzíteni kell. A bejelentési kötelezettség elsősorban az áru kereskedelmében érintett belföldi feleket, az eladót, illetve a vevőt érinti.
Az EKÁER-es regisztráció alapfeltétele az ügyfélkapus hozzáférés. Aki már rendelkezik ügyfélkapuval, két lépésben hozhatja létre az EKÁER felülethez való hozzáférési jogot:
- Elsőként az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja (elsődleges felhasználó) felhasználónevet és jelszót igényel, majd ezt követően
- Az EKÁER elektronikus felületen belépve hozzáférést igényel azon személyek (másodlagos felhasználók) részére, akik bejelentést rögzíthetnek, illetve módosíthatnak.
A NAV-os tájékoztatás alapján bejelentési kötelezettség minden egyes útdíjköteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű gépjármű) végzett közúti fuvarozással járó termékszállításra vonatkozik.
Be kell jelenteni:
- a terméket átvevőnek/címzettnek a Közösségen belüli beszerzést és az egyéb célú behozatalt;
- az eladónak/feladónak az EU más tagállamába történő értékesítést és az egyéb célú kivitelt;
- az eladónak az első belföldi adóköteles értékesítést, ha az nem a végfelhasználó részére történik.
Nem mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól a belföldi fordított adózás alá eső termékek.
Mentesülnek azonban a bejelentési kötelezettség alól például a segélyszállítmányok vagy a katasztrófaelhárításban részt vevő gépjárművek is, de nem kell bejelentést tenni a gyűjtőfuvar keretében végzett közúti áruszállításról sem, amennyiben az adott termék mennyisége/értéke a törvényben meghatározott határt nem haladja meg, továbbá a törvényben meghatározott jövedéki termékek szállítása esetén sem. Mentes a bejelentés alól azon kockázatos termék, amely adó nélküli ellenértéke a 2 millió forintot, illetve súlya a 2,5 tonnát nem haladja meg.
Az EKÁER bejelentés szabályai bizonyos termékek (kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek) esetében összeg- és súlyhatártól függően nem útdíjköteles (3,5 tonnánál alacsonyabb össztömegű) gépjárművekkel végzett szállítására is kiterjed. A NAV közlése szerint ez a határ a kockázatos élelmiszerek esetében 200 kg vagy nettó 250 ezer forint, illetve az egyéb kockázatos termékek esetében 500 kg vagy nettó 1 millió forint. A kockázatos termékek körét NGM-rendelet melléklete tartalmazza.
A NÉBIH hatáskörébe tartozó élelmiszerek esetén ún. FELIR azonosítószám is szükséges, ami a cég és az első magyar tárolási hely regisztrációját írja elő.
2015. február 1-jétől kockázatos élelmiszerek és termékek esetén a bejelentéseken túl biztosítékot is kell majd nyújtani és a működés során azt folyamatosan fenntartani. Ez alól kivétel, ha Magyarországról az EU más tagállamába történik a kivitel. A biztosíték összege a bejelentés megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) az EKÁER-ben rögzített, kockázatos termékek nettó értékének 15%-a, amely egyes esetekben csökkenthető. Mentesülhet a biztosítéknyújtás alól:
- aki minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy
- legalább 2 éve működik, szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, és a bejelentés időpontjában nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt.
A bejelentéskor a rendszer egy 15 napig érvényes ún. EKÁER számot generál, amely a fuvarhoz kapcsolódik. Az EKÁER számról a fuvarozót vagy fuvarszervezőt tájékoztatni kell.
A NÉBIH FELIR és az EKÁER
Az új rendszer az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek esetén kizárólag a FELIR azonosítóval rendelkező ügyfelek szállítmányához ad számot.
A NÉBIH FELIR kereső alkalmazásának oldalán (http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/felir-kereso) ellenőrizhető, hogy a forgalmazott termék a vámtarifaszám alapján FELIR köteles-e, egy adott vállalkozása a TEÁOR száma alapján FELIR regisztráció kötelezett-e, valamint, az adott vállalkozás rendelkezik-e FELIR azonosítóval. A NÉBIH felhívja ügyfelei figyelmét, hogy aki a FELIR hatálya alá tartozó tevékenységet végez és nem rendelkezik azonosítóval, regisztrálnia kell magát.
A regisztrációt a felügyeleti díj bevallási rendszeren keresztül lehet elvégezni a NÉBIH weboldalán (https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/felir). Amennyiben az ügyfél 2014. évben érvényes bevallást nyújtott be, biztosan rendelkezik FELIR azonosítóval, ha azonban elmulasztotta a bevallási kötelezettséget teljesíteni, a pótbevallás benyújtásával egyidejűleg a FELIR nyilvántartásba vétel is megtörténik. Ha tevékenységét 2014-ben kezdte meg az ügyfél, és ezért az idei évben nem vonatkozott rá a bevallási kötelezettség, akkor nullás bevallás leadása mellett nyilvántartásba veszi a hivatal.
A rendszer másik sarkalatos pontja, hogy élelmiszer uniós tagállamból történő behozatala esetén azt csak a 3/2010 (VII. 5.) VM rendelet alapján bejelentett első magyarországi tárolási helyen engedi kirakodni. A rendelet szerint azoknak az élelmiszer-vállalkozásoknak, amelyek harmadik országból vagy uniós tagállamból élelmiszert forgalomba hozatal vagy tovább feldolgozás céljából behoznak, regisztrálniuk kell magukat és azt a telephelyet, első magyarországi tárolási helyet, ahol az árut először betárolták.
A regisztrált első magyarországi tárolási helyek a NÉBIH weboldalán található kereső (http://portal.nebih.gov.hu/elso-betarolasi-hely-kereso) segítségével elérhetők. Amennyiben valamely vállalkozás első tárolási helyet üzemeltet és nem találja adatait az adatbázisban, nyilvántartásba vételi kérelmével növényi alaptermék forgalmazása estén forduljon a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény és talajvédelmi igazgatóságához, egyéb élelmiszer esetében a területileg illetékes járási állategészségügyi hivatalhoz.
Kockázatos élelmiszerek és kockázatos termékek
EKAER számot kell kérni a kockázatos élelmiszerek esetén akkor is, ha:
• a terméket nem útdíjköteles gépjárművel szállítják, illetve egy fuvar keretében egyazon címzettnek szállított termékek össztömege több mint 200 kilogramm, illetve adó nélküli ára több, mint 250 ezer forint
• egyéb kockázatos termékek esetében, akkor, ha nem útdíjköteles a gépjármű, és az egy fuvar keretében ugyanannak a címzettnek szállított termékek össztömege több mint 500 kilogramm, illetve adó nélküli ellenértéke több, mint 1 millió forint
Jelenleg még nincs tisztázva, hogy mit jelent pontosan a kockázatos élelmiszerek fogalma, ezt majd a későbbiekben fogják rögzíteni.
Mikor kötelező a kockázati biztosíték nyújtása?
Ez akkor kötelező, ha az adózó a
- első adóköteles termékértékesítést belföldön nem végfelhasználó számára
- az Európai Unió valamely tagállamából Magyarországra történő termékbehozatalt
kockázatos termékekkel végzi, illetve közúti fuvarozó tevékenységet folytat kockázatos élelmiszerek tekintetében kockázati biztosítékot kell, hogy nyújtson. Kivétel ez alól az a közúti fuvarozó tevékenység, amely bérmunka céljára történik.
A nemzetközi segélyszállítmányokat szállító gépjárműveknek, illetve a katonai gépjárműveknek nem kell EKAER számot igényelni
Élelmiszerek tekintetében szigorúbb a rendszer, és figyelembe veszik a jelenleg érvényben lévő élelmiszerbiztonsági szabályokat is. Az egyik leglényegesebb szabály, hogy ha nem nyújtanak megfelelő mértékű biztosítékot, akkor nem lehetséges az új EKÁER szám kiadása. A szabályozás kitér a kockázati biztosíték kiszámítási módjára, illetve leírja azt is, hogy milyen pénzösszeg áll folyamatosan rendelkezésre.
Mivel sok gazdálkodó indít el több szállítmányt egy időben, illetve egyszerre több van úton, nem kell mindet egyesével fedezni a kockázati biztosítékkal, hanem elég csupán a legnagyobb értékűt.
A kockázati biztosítéknyújtási kötelezettséget lehet úgy teljesíteni, hogy az állami adóhatóság erre a célra elkülönített letéti számlájára fizetjük a pénzt közvetlenül, esetleg garanciát nyújtunk. Hogy az adózót semmi ne akadályozza abban, hogy a biztosítási kötelezettségének eleget tehessen, az állami adóhatóság biztosítja, hogy elektronikus felületen lehessen nyomon követni, illetve lekérdezni.
Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó:
- amennyiben az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy amennyiben megfelel a következő feltételek mindegyikének:
- legalább két éve működik, és
- szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
- a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.
Milyen adatokat vesz nyilvántartásba az adóhatóság az EKAER rendszerben?
- a) az EKAER számot,
- b) a feladó félre vonatkozó adatokat (név, adóazonosító szám),
- c) a felrakodás pontos címét,
- d) a címzettre vonatkozó adatokat (név, adóazonosító szám),
- e) az átvétel pontos címét,
- j) ha kockázatos terméket forgalmazunk belföldre, akkor annak a vállalkozásnak az adatait, ami a kirakodás (átvétel) címén található ingatlant jogszerűen használja. Itt is névre és adóazonosító számra kell gondolni. Ez csak akkor kell, ha a vállalkozás és a címzett nem ugyanaz.
- g) ha belföldre fuvarozunk terméket, akkor a kirakodási helyre érkezés, illetve ha az EU más tagállamába szállítunk, akkor a felrakodás megkezdésének bejelentése milyen elérhetőségekről lehetséges. Itt telefonszámot és e-mail címet kell megadni
- h) azon a termékeknek, melyek EKAER számhoz tartoznak:
- ha) általános megnevezése,
- hb) a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig), a bejelentés pillanatában érvényes szöveg szerint
- hc) az egyes tételek bruttó tömege kilogrammban,
- hd) a veszélyességi bárca száma, ha veszélyes terméket fuvarozunk
- he) a termék adózónál használt cikkszáma, hogy a terméket könnyebb legyen beazonosítani (amennyiben ez az adat elérhető)
- i) hogy miért fuvarozzuk a terméket közúton. Ennek oka lehet:
- ia) termék értékesítése,
- ib) termék beszerzése,
- ic) bérmunka,
- id) más cél,
- j) ha az előbb említett okok közül a termékbeszerzés vagy termékértékesítés áll fenn, az egyes termékmegnevezésekhez tartozó adó nélküli ár, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez tartozó adó nélküli beszerzési ár, vagy egy hasonló termék adó nélküli beszerzési ellenértéke. Ha nem tudjuk az árat, akkor az adó nélküli előállítási értéket kell megadni.
- k) a gépjármű rendszáma, ami a terméket szállítja
- l) az EU egy tagállamából Magyarországra történő fuvarozás, illetve Magyarországon belüli fuvarozás esetén az az időpont, mikor a gépjármű, amivel a terméket fuvarozták, megérkezik a kirakodási (átvételi) helyre,
- m) a Magyarországról az EU-ba történő fuvarozás esetén a gépjárműre való felrakodás kezdő időpontja kell.
A termék címzettje, feladója és a fuvarozó nyilatkozattételre kötelezhető a fuvarozást végző személy nyilatkozata alapján
- a) a szállított terméknevéről és mennyiségéről,
- b) a szállítóeszköznevéről és rendszámáról,
- c) a termék hol veszik át,
- d) az EKAER számról,
- e) az ingatlan használatának jogcíméről, ha a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, vagy fióktelepe.
Következmények EKAER számmal kapcsolatos jogsértések esetén
• Hatósági zár
Ha indokolja a rakomány jellege, vagy a szállítmány és a rendeltetési hely között nincs összhang, vagy egyéb kockázati tényezők állnak fenn, az állami adó- és vámhatósága alkalmazza a hatósági zárat a szállítóeszközön, hogy biztosítsa a termék azonosságát. Ugyanez történik akkor is, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmi adó alany nem tesz nyilatkozatot. Kivételt képeznek azok az esetek, ha a szállítmány élő állat,vagy a gyorsan romló termék.
A hatósági zár kétféle lehet: hatósági pecséttel ellátott csomagzár, vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság ellenőrizheti belföldön, hogy a zár sértetlen-e, valamint ha a zár alkalmazásának oka megszűnik, intézkedik a zár eltávolításának érdekében.
• Mulasztási bírság az áru értékének 40 százalékáig
Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során azt találja, hogy az adózó nem tett teljes egészében eleget az EKAER számmal kapcsolatos kötelezettségének a termék vagy annak egy része kapcsán, az érintett termék vagy az adott igazolatlan eredetűnek minősül. Ilyen esetben az állami adó- és vámhatóság az adózót a termék értékének legfeljebb 40 százalékáig bírságolhatja.
• Lefoglalás
Ha az állami adó- és vámhatóság kiszabja az előbb említett bírságot, lefoglalhatja a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével. A lefoglalás a bírság összegének mértékéig lehetséges, és az adóhatóság erről rendelkezik abban a határozatban, melyben a bírságot kiszabta. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság felveszi a jegyzőkönyvet, a lefoglalt ingóságot pedig vagy zárolja, vagy elszállíttatja és megőrzi, aminek költségeit az adózó köteles megtéríteni.
Forrás: NAV, EKÁER.hu
Szabó Nelli /2015.09.08.