Az OUT mód félreértelmezése – szabálytalan használata
Mi is az „OUT” a digitális tachográfokon? Az OUT gyakorlatilag a digitális tachográf kikapcsolását jelenti. Pl. akkor, amikor „mentes” tevékenységet végzünk. Vannak olyan helyzetek, amikor az 561-es rendelet erre lehetőséget biztosít. Melyek is ezek? Az 561/2006/EK rendeletben kettő helyen is szerepelnek:
1. alanyi mentesség (3. cikk)
Ez a rendelet nem alkalmazandó a következő járművekkel végzett közúti szállításra:
a) menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást végző járművek, ha a kérdéses menetrend szerinti szolgáltatás 50 km-t meg nem haladó útszakaszon történik;
b) olyan járművek, melyeknél a megengedett legnagyobb sebesség nem haladja meg a 40 km/óra sebességet;
c) a fegyveres szolgálatok, a polgári védelem, a tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős erők tulajdonában lévő vagy általuk járművezető nélkül bérelt járművek, ha a fuvar ezen szolgálatok számára meghatározott feladat eredményeként és saját ellenőrzésük alatt valósul meg;
d) járművek, amelyeket szükséghelyzetben, vagy mentési műveletekben használnak, beleértve azokat is, amelyeket humanitárius segély nem kereskedelmi célú szállítására használnak;
e) orvosi célra használt különleges járművek;
f) különleges üzemzavar-elhárító járművek a telephelyüktől számított 100 km sugarú körben;
g) műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célú közúti vizsgálatoknak alávetett járművek, továbbá forgalomba még nem helyezett új vagy felújított járművek;
h) olyan járművek vagy járművek kombinációja, melyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és nem kereskedelmi áruszállítást végeznek;
i) kereskedelmi járművek, melyek a használat helye szerinti tagállam törvényei szerint veterán gépjárműnek minősülnek és azokat nem kereskedelmi személy- vagy áruszállításra használják.
2. tevékenységre vonatkozó mentesség (13. cikk)
(1) Amennyiben ez az 1. cikkben szereplő célokat nem sérti, a tagállamok az 5–9. cikkel kapcsolatban a saját területükön vagy egy másik tagállam területén a kérdéses tagállam hozzájárulásával kivételeket engedélyezhetnek – amelyeket egyéni feltételekhez köthetnek –, a következő járművekkel történő szállítás esetében:
a) a hatóságok tulajdonában lévő vagy járművezető nélkül bérelt járművei, melyek közúti szállítást végeznek és nem állnak versenyben magán szállítási vállalkozásokkal;
b) a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat terén működő vállalkozások által járművezető nélkül használt vagy bérelt járművek saját tevékenységi körükkel kapcsolatos áruszállítás esetén a vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül;
c) mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenységre használt mezőgazdasági vontatók és erdészeti vontatók a járműtulajdonos, azt bérlő vagy lízingelő vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül;
d) olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és amelyeket:
— a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 1997. december 15-i97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12)2. cikkének (13) bekezdése szerinti egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szállításra használnak, vagy
— a járművezető által munkája során használt anyagok, felszerelés, vagy gépezet szállítására használnak.
Ezeket a járműveket csak a vállalkozás telephelyétől számított 50 km sugarú körben szabad használni, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége;
e) kizárólagosan az ország területéhez gépjármű-használat számára nyitott híddal, gázlóval vagy alagúttal nem kapcsolódó, 2 300 négyzetkilométer alapterület alatti szigeteken használt járművek;
f) a vállalkozás telephelyétől számított 50 km sugarú körben áruszállításra használt járművek, melyeket természetes vagy cseppfolyósított gáz vagy elektromosság hajt, és amelynek megengedett legnagyobb össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival együtt nem haladja meg a 7,5 tonnát;
g) autóvezetői engedély vagy pályaalkalmassági vizsga megszerzése céljából autóvezetés-oktatásra és vizsgáztatásra használt járművek, feltéve, hogy azokat nem használják kereskedelmi áru-, vagy személyszállításra;
h) csatornázási, árvízvédelem, víz, gáz, és villamos áram karbantartási szolgáltatás, autóút karbantartás és ellenőrzés, háztól-házig háztartási hulladékgyűjtés és szállítás, távirati és telefonos szolgáltatások, rádiós és televíziós műsorszolgáltatás vagy rádió és televízió adó- és vevőállomások bemérése során használt járművek;
i) 10 és 17 közötti ülőhellyel rendelkező gépjárművek, melyeket kizárólag nem-kereskedelmi célú személyszállításra használnak;
j) speciális járművek, melyek cirkuszi és vidámparki berendezést szállítanak;
k) olyan különlegesen kialakított járművek, amelyek elsődleges célja álló helyzetben oktatási segédeszközként való használat,
l) a gazdaságokból tej begyűjtésére és a tejkonténereknek, illetve állateledel céljára készült tejtermékeknek a gazdaság területére való visszaszállítására használt járművek;
m) pénz és/vagy értékek szállítására kialakított járművek;
n) nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladék vagy állati tetem szállítására szolgáló járművek;
o) kizárólag olyan csomópont jellegű helyeken, mint kikötőkben, kombinált árufuvarozási terminálokon és vasútállomásokon használt járművek;
p) az élőállatoknak a gazdaságokból a helyi piacokra és fordítva, vagy a piacokról a helyi vágóhídra legfeljebb 50 km-es sugarú körben történő szállításához használt járművek.
(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően biztosított kivételekről, a Bizottság pedig tájékoztatja erről a tagállamokat.
(3) Amennyiben ez az 1. cikkben szereplő célokat nem sérti, és megfelelő védelem áll a járművezetők rendelkezésére, a tagállamok a következő esetekben a Bizottság jóváhagyását követően saját területükön kisebb kivételeket tehetnek ezen rendelet alól az olyan járművek esetében, amelyek használatára 5 fő/km2 alatti népsűrűségű, előre meghatározott területeken kerül sor:
— hatóságilag jóváhagyott menetrenddel rendelkező, menetrend szerinti belföldi személyszállítási szolgáltatás esetén (amelyekre vonatkozóan kizárólag a szünetekkel kapcsolatos mentességek engedhetők meg), és
— olyan saját részre, bérmunkában vagy díjazás ellenében végzett belföldi szállítási műveletek esetén, amelyeknek nincs kihatása az egységes piacra és bizonyos ipari szektorok fenntartásához szükségesek az adott területen, és ahol ezen rendelet mentességi előírásai legfeljebb 100 km sugarú kört írnak elő.
(3) Az ezen mentesség körébe tartozó közúti szállítás magában foglalhat egy négyzetkilométerenként 5, vagy annál több személy által lakott területre történő utat az utazás befejezése vagy megkezdése céljából. Az ilyen intézkedéseknek természetüket és terjedelmüket tekintve arányosnak kell lenniük.
Természetesen a mentességet hitelt érdemlően igazolnunk kell az ellenőrzés során. Az utólagos igazolást nem fogadják el! Az első mentességgel itt most nem kell foglalkoznunk, mert azokba a gépkocsikba nem is kell tachográfot szerelni, tehát ott nincs értelme az OUT-ról beszélni, hiszen azok mindig abban közlekednek.
A második eset az érdekes a mi szempontunkból.
Esetenként előfordul, hogy az egyébként fuvarozást végző, tachográf köteles gépkocsival „mentes” tevékenységet végzünk. Ekkor használhatjuk az „OUT” módot a szállítás során is, akár napokon keresztül. A többi esetben pl a telephelyen, vagy szerv ízben csak rövid ideig használhatjuk szabályosan.
Gyakori eset, amikor a 3,5 tonna megengedett össztömegű, vagy 7,5 tonna megengedett össztömegű autómentő vonószerkezettel van fölszerelve, és azzal fuvarozást is végeznek.
A 3,5 tonnás autóra attól, hogy vonóhorog van rajta, még nem kellene tachográf, csak akkor, ha azzal ténylegesen vontat is utánfutót, és fuvarozást végez. Akkor, ha nem húz utánfutót, vagy sajátszámlás szállítást végez, nem kell használni a tachográfot, azt „OUT”-ba kell kapcsolni. Ezért gyakori látvány az, hogy az autómentős „kisautók” amikor üresen mennek, gyakran a hátukra veszik a trailert. Így nem vonatkozik rájuk az 561-es rendelet, tehát mehetnek éjjel-nappal. Ez a munka egyéb munkának számít az 561-es rendelet szerint.
Amikor outban van a tachográf, a vezetői kártyával kapcsolatban kettő dolog lehet: vagy benne van a tachográfban, vagy nincs behelyezve. Mindkettő szabályos! Amikor „mentes” tevékenységet végzünk, akkor is lehet a kártyát használni, hiszen az elszámolás így a legpontosabb. Az így végzett vezetésünk nem szaporítja az összesített (heti max. 56, kétheti max. 90 óra) vezetési időnket, csak egyéb munkának számít.
7,5 tonna össztömeg fölött lényegesen kevesebb a „mozgásterünk”. Ott is csak akkor lehet OUT-ba kapcsolni, ha mentes a tevékenységünk, csak ekkor lényegesen kevesebb lehetőségünk van!
Sokan szabálytalanul úgy használják az OUT módot , ha elfogyott az idejük kiveszik a kártyát, OUT-ba kapcsolnak, majd mozognak az autóval, fel- leraknak, rövidebb átállások, stb. Majd visszateszik a kártyát, visszakapcsolják a tachográfot,visszaírják a pihenőt, és mint aki jól végezte a dolgát, legálisan is megkezdi a munkát.
Mi is a baj ezzel? Csupán csak annyi, hogy amikor elfogyott a vezetési idő, vagy a munkaidő, a gépkocsivezető nem tehetne mást, mint hogy tart egy rendes napi pihenőt (11 óra), vagy egy csökkentett napi pihenőt. (9 óra) Az OUT-ban történő rakodás pedig nem pihenő, hanem egyéb munka! A kártyát elemezve ez még látszólag szabályos is, mert az out idejére vissza lehet írni a pihenőt, de azt nehéz lesz megmagyarázni, hogy ki dolgozott az autóval, illetve a gépkocsivezető hol, és hogyan töltötte a pihenőjét.
Felhívnám a kollégák figyelmét, hogy ez a módszer teljesen szabálytalan, és könnyen lefülelhető! Elegendő egy egyszerű sebesség diagram nyomtatása, ahol látszanak a mozgások még akkor is, ha a kártya kivétele, és visszahelyezése között nem szaporodott a megtett km.
Ez az „apró trükk” akár 800.000,- Ft-ot is érhet, különösen akkor, ha gyakran előfordul.
Az out szabályos használata pl. az, amikor a telephelyről közúton megközelítjük a zárt útépítést, ahol outba kapcsolunk, és pl hordjuk a földet, követ….stb. Ekkor nem kell 4,5 óra vezetés után 45 perc megszakítást tartanunk, akár 8 óra megszakítás nélküli vezetésünk is lehet. Viszont ha a munka végén ismét közúton megyünk, akkor beadjuk az „out vége” opciót a tachográfba, tartunk egy 45 perces megszakítást, és mehetünk a közútra. De itt is vigyáznunk kell arra, hogy az induláshoz képest a 24 órába beleférjen a csökkentett, vagy rendes napi pihenő. A zárt építkezési területen végzett munkánk egyéb munkának számít.
Kis András / 2015.05.25.