Kell-e 45 perc szünet „négykézben” 4,5 óra vezetés után?

Az interneten terjed az a „rémhír”, hogy a franciák megkövetelik a négykezes járatok gépkocsivezetőitől is a 45 perc szünetet a 4,5 óra vezetés után. A négykezes járatok egyik nagy előnye veszne el ezzel.

Különbséget kell tennünk az AETR és az 561-es rendelet között, mert ennél a problémakörnél ennek nagy jelentősége van.  Egy korábbi írásunkban olvashatsz erről. Vannak olyan országok, amelyeket érintve az AETR vonatkozik a teljes útra, de ha csak az Európai Unióban járunk, ránk az 561/2006/EK rendelet vonatkozik.

Ez a rendelet lehetőséget ad arra, hogy a váltáskor ne kelljen 45 perc szünetet tartani! Ez a rendeletben igaz, hogy így nincs leírva, de az Európai Bíróságnak van egy állásfoglalása ezzel kapcsolatban:

A KÖZÚTI FUVAROZÁSSAL KAPCSOLATOS SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK
561/2006/EK rendelet, 2006/22/EK irányelv, 3821/85/EGK rendelet
2. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS
Tárgy: A járművezető által az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó jármű átvételének vagy leadásának szokásos helyétől különböző helyre történő utazással töltött idő rögzítése
Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 9. cikke
Követendő eljárás:Amikor a járművezető olyan, a munkáltatója által megjelölt helyre utazik, amely nem a munkáltató működési központja, azzal a céllal, hogy egy „menetíró készülékkel ellátott járművet” átvegyen, majd azt vezesse, akkor kötelezettséget teljesít munkáltatója felé, tehát idejével nem rendelkezik szabadon.
Ezért a 9. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban:
- bármely olyan időszak, amelyet a járművezető utazással tölt annak érdekében, hogy eljusson arra a – saját otthonától és munkáltatója szokásos működési központjától különböző – helyre, vagy onnan visszatérjen, ahol a rendelet hatálya alá eső járművet át kell vennie vagy le kell adnia, az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak függvényében „rendelkezésre állásnak” vagy „egyéb munkának” számít, függetlenül attól, hogy az utazás idejét és módját a
munkáltató szabta meg vagy a járművezető döntötte el, valamint
- bármely olyan időszak, amelyet a járművezető az említett rendelet hatályán kívül eső jármű vezetésével tölt annak érdekében, hogy eljusson arra a – saját otthonától és munkáltatója szokásos működési központjától különböző – helyre, vagy onnan visszatérjen, ahol a rendelet hatálya alá eső járművet át kell vennie vagy le kell adnia, „egyéb munkának” számít.
Az utazással töltött idő az alábbi három esetben minősül „pihenőnek” vagy „szünetnek”: Az első eset az, amikor a járművezető komppal vagy vonattal szállított járművet kísér. Ebben az esetben a járművezető pihenőt vagy szünetet tarthat azzal a feltétellel, hogy háló- vagy fekvőhely áll a rendelkezésére (9. cikk (1) bekezdés).
A második eset az, amikor a járművezető nem járművet kísér, hanem vonattal vagy komppal utazik abból a célból, hogy eljusson arra a helyre, ahol a rendelet hatálya alá tartozó járművet átveszi, illetve visszatérjen arról a helyről, ahol a járművet leadja (9. cikk (2) bekezdés), azzal a feltétellel, hogy háló- vagy fekvőhely áll a rendelkezésére.
A harmadik eset az, amikor a járművön egynél több járművezető tartózkodik. Ha a járművet szükség esetén a járművezető mellett ülő és őt a vezetésben tevékenyen nem segítő második járművezető is vezetni tudja, akkor a járművezető „rendelkezésre állási idejéből” 45 perc „szünetnek” tekinthető. A járművezető munkaszerződésének típusa e tekintetben nem mérvadó. Ezek a szabályok tehát mind az állandó, mind a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások által
foglalkoztatott „alkalmi járművezetőkre” érvényesek. Az „alkalmi járművezető” esetében „munkáltató működési központja” alatt a járművezető
szolgálatait közúti fuvarozás céljából igénybe vevő vállalkozás („felhasználó vállalkozás”)
működési központját, nem pedig a „munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás”
központját kell érteni.
Megjegyzés: Európai Bíróság, C-76/77. és C-297/99. számú ügyek 

A pirossal kiemelt szövegrész egyértelműen azt mondja, hogy a jobb egyben eltöltött idő, amit a tachográf készenlétnek húz, (  ) 45 perc szünet, tehát amikor a két gépkocsivezető helyet és kártyát cserél a 46 percnél hosszabb, de 4,5 óránál rövidebb vezetés után, nem szükséges szünetet tartani. Ez csak azokra a fuvarokra vonatkozik, amelyeket az 561-es rendelet hatálya alatt végzünk.

Ha a fuvar során érintünk olyan országot, ahol nem az 561, hanem az AETR az érvényes, akkor kicsit más a helyzet, mert a teljes út során az AETR szabályait kell alkalmazni. Annál a fuvarnál az első váltáskor még nem, de a második 4,5 óra vezetés után már kell 45 perc szünet. Ez a szünet „lenullázza” mindkét gépkocsivezető vezetési idejét, tehát ha szükség van a tízedik óra vezetésre is, akkor a harmadik váltás ismét történhet 45 perc szünet nélkül, mert a második váltásnál mindkét gépkocsivezető esetén volt 45 perc szünet.

A Mobilitás csomag egyértelművé tette a helyzetet:  „A több fős személyzet tagjaként dolgozó járművezető megtarthatja a 45 perces szünetét egy másik járművezető által vezetett járműben is, feltéve, hogy a szünetet tartó járművezető nem vesz részt a járművezetésben.”

Kis András / 2016.03.01.